GYÓGYÍTÓ MÉHVIASZGYERTYA ILLETVE MÁS CSALÁRDSÁGOK

A mostanihoz hasonló gyertyák a keresztény-üldözések idején terjedtek el. A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének a szimbóluma, a keresztény szimbolikában a gyertya fénye jelképezi Jézus Krisztust a világ világosságát.

A GYERTYAGYÁRTÁS MINDENNAPI VESZÉLYES ALAPANYAGAI

Ma alapvetően négy alapanyagot használnak fel a gyertyagyártáshoz, a paraffint, a szója- és pálmaolajat valamint a méhviaszt. A PARAFFIN MÉRGEZŐ ANYAG, egy petróleum melléktermék. A paraffin eredeti állapotában korom fekete. 100%-os töménységű fehérítővel érik el, hogy színtelen legyen vagy fehér. A SZÓJA- VAGY PÁLMAOLAJ természetes állapotában UGYANCSAK ALKALMATLAN gyertyakészítésre, laboratóriumi eljárások során különféle vegyi eljárásoknak kell őket alávetni, hogy alkalmassá váljanak a gyertyakészítésre.

A paraffin 50-szer olcsóbb a méhviasznál, és a legtöbb gyertya, amit méhviaszgyertyaként árulnak paraffint tartalmaz, mivel az előírások szerint azt a megnevezést lehet használni a gyertyák forgalmazásánál, amilyen alapanyagból a legtöbbet tartalmaz. Tehát a kereskedelmi szabályok szerint egy 51% méhviaszt tartalmazó gyertyát már valódi méhviszgyertyaként lehet forgalmazni.

A paraffin égésterméke pedig ugyancsak mérgező. Egy-egy gyertya elégetésével több száz toxikus anyag kerül a lakás levegőjébe kisebb-nagyobb mértékben. Kísérletek során az ilyenfajta gyertyák égetésekor toluol, benzol és ketonok voltak mérhetők a levegőben.

Azt is érdemes tudni, hogy a paraffin mérgező anyagként kerül a gyertyagyártó üzemekbe. Csak biztonsági adatlappal együtt szabad átvenni, amiben részlezetve van az egészségkárosító hatása és az, hogy hogyan szabad kezelni. CSAK VÉDŐÖLTÖZETBEN ÉS GUMIKESZTYŰBEN szabad hozzáérni. A maradék veszélyes hulladéknak minősül. Hogy a paraffint és egyéb hidrogénezett olajakat gyertyává változtassák, VEGYI FESTÉKEKKEL befestik, SZINTETIKUS ILLÓOLAJAKKAL illatosítják majd csinos formákba öntik, még csinosabban becsomagolják, és máris mehet a boltok polcaira mindenféle biztonsági adatlap nélkül.

Ráadásul a mécsesek gyakran CINK ÉS ÓLOMTARTALMÚ TÉGELYEKBEN kerülnek forgalomba, amik hevítésre NEHÉZFÉMEKET PÁROLOGTATNAK a levegőbe. Jó néhány országban ezt már szabályozzák, nálunk még nem. Kísérletben mért adatok szerint már 2-3 mécses elégetése is mérhető ólomszint növekedést okoz a helységben tartózkodók vérében.

A GYÓGYÍTÓ MÉHVIASZGYERTYA

A 100 %-os méhviaszgyertyák jellegzetesen mézillatúak és a méhviasz begyűjtésének időpontjától is függően sárgás vagy barnás színűek. A méhviaszgyertya lángja sárgásabb, melegebb színű, mint a más anyagból készülteké. A méhviaszt nem szükséges különböző kémiai eljárásoknak alávetni, hogy alkalmas legyen a gyertyakészítésre. A mesterséges gyertyákhoz képest magasabb az olvadáspontja, így NEM CSÖPÖG. Égéskor NEM KORMOZ. Nem szükséges fémedényekben szállítani, mint a növényi olajból készült gyertyákat. A belekeveredett méz és virágpor miatt TERMÉSZETES AROMÁJA van anélkül, hogy illatosítani kellene.

Hatása FERTŐTLENÍTŐ, CSÍRAÖLŐ, JÓ HATÁSSAL VAN A LÉGZŐSZERVEINKRE. Dr. Jonathan Wright a Tahoma Klinikán elvégzett kísérleteiről ír blogjában. Eszerint az allergiás, asztmás betegek jelentős javulást tapasztaltak állapotukban, ha naponta 3-4 tiszta viaszgyertyát égettek el a helységben, ahol tartózkodtak. Tüneteik csökkentek, légzésük, alvásuk javult.

A méhviaszoknak van még egy kevésbé ismert és egyedülálló tulajdonsága. Égéskor negatív ionokat bocsát a levegőbe. Elegendő egy méhviaszgyertyát elégetni a helységben és NYUGTATÓ HATÁSÚ elektromos részecskékkel szórja teli a levegőt.

TANULSÁG: CSINÁLD MAGAD!!!

A legjobb, ha mostantól mindenki száműzi otthonából a kétes eredetű gyertyákat és vagy megbízható forrásból vásárol, vagy pedig elkészíti saját magának a gyertyáit. Nem kell félni, nem ördöngős dolog. Szükség lesz méhviaszra, kanócra és formára vagy valamilyen edényre, amibe kiöntjük a gyertyát. Formát akár magunk is készíthetünk szilikonból, hasonlóan a szappanformákhoz. A felmelegített viaszt egyszerűen beleöntjük a formába, és megvárjuk, hogy megdermedjen. Edénynek használhatunk kiürült kicsi üvegeket, vagy már nem használatos poharakat, csészéket, de akár termések héját is.