A
mostanihoz hasonló gyertyák a keresztény-üldözések idején terjedtek el. A
Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének a szimbóluma, a keresztény
szimbolikában a gyertya fénye jelképezi Jézus Krisztust a világ világosságát.
A GYERTYAGYÁRTÁS
MINDENNAPI VESZÉLYES ALAPANYAGAI
Ma
alapvetően négy alapanyagot használnak fel a gyertyagyártáshoz, a paraffint, a
szója- és pálmaolajat valamint a méhviaszt. A PARAFFIN MÉRGEZŐ ANYAG, egy
petróleum melléktermék. A paraffin eredeti állapotában korom fekete. 100%-os
töménységű fehérítővel érik el, hogy színtelen legyen vagy fehér. A SZÓJA- VAGY PÁLMAOLAJ természetes állapotában UGYANCSAK ALKALMATLAN gyertyakészítésre, laboratóriumi
eljárások során különféle vegyi eljárásoknak kell őket alávetni, hogy
alkalmassá váljanak a gyertyakészítésre.
A paraffin
50-szer olcsóbb a méhviasznál, és a legtöbb gyertya, amit méhviaszgyertyaként
árulnak paraffint tartalmaz, mivel az előírások szerint azt a megnevezést lehet
használni a gyertyák forgalmazásánál, amilyen alapanyagból a legtöbbet
tartalmaz. Tehát a kereskedelmi szabályok szerint egy 51% méhviaszt tartalmazó
gyertyát már valódi méhviszgyertyaként lehet forgalmazni.
A paraffin
égésterméke pedig ugyancsak mérgező. Egy-egy gyertya elégetésével több száz
toxikus anyag kerül a lakás levegőjébe kisebb-nagyobb mértékben. Kísérletek
során az ilyenfajta gyertyák égetésekor toluol, benzol és ketonok voltak
mérhetők a levegőben.
Azt is
érdemes tudni, hogy a paraffin mérgező anyagként kerül a gyertyagyártó
üzemekbe. Csak biztonsági adatlappal együtt szabad átvenni, amiben részlezetve
van az egészségkárosító hatása és az, hogy hogyan szabad kezelni. CSAK
VÉDŐÖLTÖZETBEN ÉS GUMIKESZTYŰBEN szabad hozzáérni. A maradék veszélyes
hulladéknak minősül. Hogy a paraffint és egyéb hidrogénezett olajakat gyertyává
változtassák, VEGYI FESTÉKEKKEL befestik, SZINTETIKUS ILLÓOLAJAKKAL illatosítják majd csinos formákba öntik, még csinosabban becsomagolják, és
máris mehet a boltok polcaira mindenféle biztonsági adatlap nélkül.
Ráadásul a
mécsesek gyakran CINK ÉS ÓLOMTARTALMÚ TÉGELYEKBEN kerülnek forgalomba, amik
hevítésre NEHÉZFÉMEKET PÁROLOGTATNAK a levegőbe. Jó néhány országban ezt már
szabályozzák, nálunk még nem. Kísérletben mért adatok szerint már 2-3 mécses
elégetése is mérhető ólomszint növekedést okoz a helységben tartózkodók
vérében.
A GYÓGYÍTÓ MÉHVIASZGYERTYA
A 100 %-os
méhviaszgyertyák jellegzetesen mézillatúak és a méhviasz begyűjtésének időpontjától
is függően sárgás vagy barnás színűek. A méhviaszgyertya lángja sárgásabb,
melegebb színű, mint a más anyagból készülteké. A méhviaszt nem szükséges
különböző kémiai eljárásoknak alávetni, hogy alkalmas legyen a
gyertyakészítésre. A mesterséges gyertyákhoz képest magasabb az olvadáspontja,
így NEM CSÖPÖG. Égéskor NEM KORMOZ. Nem szükséges fémedényekben szállítani,
mint a növényi olajból készült gyertyákat. A belekeveredett méz és virágpor
miatt TERMÉSZETES AROMÁJA van anélkül, hogy illatosítani kellene.
Hatása
FERTŐTLENÍTŐ, CSÍRAÖLŐ, JÓ HATÁSSAL VAN A LÉGZŐSZERVEINKRE. Dr. Jonathan Wright
a Tahoma Klinikán elvégzett kísérleteiről ír blogjában. Eszerint az allergiás,
asztmás betegek jelentős javulást tapasztaltak állapotukban, ha naponta 3-4
tiszta viaszgyertyát égettek el a helységben, ahol tartózkodtak. Tüneteik
csökkentek, légzésük, alvásuk javult.
A
méhviaszoknak van még egy kevésbé ismert és egyedülálló tulajdonsága. Égéskor
negatív ionokat bocsát a levegőbe. Elegendő egy méhviaszgyertyát elégetni a
helységben és NYUGTATÓ HATÁSÚ elektromos részecskékkel szórja teli a levegőt.
TANULSÁG:
CSINÁLD MAGAD!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése