SZAPPANKÉSZÍTÉS BŰBÁJOS: SZÍNKEVERÉS

2014. október 31., péntek

SZÍNKEVERÉS – MESTERKURZUS 4. RÉSZ

Az előző részekben már megismertük a színkört, és beszéltünk arról, hogy a színharmónia két vagy több szín közös hatása. Azt is tudjuk már, hogy a színkör törvényszerűségeinek ismeretével létrehozhatunk harmónikus „akkordokat” színcsoportokat.

Most pedig megnézzük, hogy a gyakorlatban hogyan történik mindez.

A színkompozíció elkészítése tehát nem más, mint az egymáshoz illő színek, s azok árnyalatának, illetve telítettségének kiválasztása.

I: SZÍNKONTRASZTOK

A színkontrasztok elméletét Johannes Itten alkotta meg, aki a Bauhaus mestere volt majd később a zürichi iparművészeti iskola tanára. A Színek művészete c. könyve ma is alapműnek számít. (Mindenkinek sok szeretettel ajánlom!)

Kontrasztról akkor beszélünk, ha két vagy több szín között szembeszökő különbségek állapíthatóak meg, pl. világos/sötét, hideg/meleg. Hét kontraszt típust különböztetünk meg.

I/1. MAGÁBANVALÓ-SZÍN KONTRASZT

A legegyszerűbb a hét kontraszt közül. Legalább 3 egymástól határozottan elütő szín. Hatása: harsogó, eleven, határozott. A legerőteljesebben a elsődleges színek használatánál hat. Hatásának ereje egyre csökken, ahogy másodlagos, harmadlagos stb. színeket használunk.

A színkörben három színt kiválasztunk, egy egyenlő oldalú háromszög mentén.

1. Magábanvaló-szín kontraszt

I/2. FÉNY-ÁRNYÉK KONTRASZT

Világosság és sötétség, fény és árnyék. A két végpont a fehér és a fekete, e kettő között terül el a szürke tónusok és színek sokasága. Ugyanezek a tónusok természetesen bármely szín esetében előállíthatóak. Hatása: ellentétes.

Vasarely: Zebrák

Szürke tónusok

2. Fény-árnyék kontraszt

I/3. HIDEG-MELEG KONTRASZT

Nagyon sok kísérlet igazolta, hogy a hideg ill. meleg színek alkalmazása az emberekben más-más hőérzetet kelt. A legmelegebb szín a vörösesnarancs, a leghidegebb a kékeszöld. A sárga, narancs, vörös színeket melegnek, a kék, kékeszöld, ibolya színeket hidegnek nevezzük.

Ez azonban sokszor csalóka, mert a hideg ill meleg érzetünk attól is függ, hogy hidegebb vagy melegebb színekkel állnak kontraszt hatásban. A hideg vagy meleg színeknek ugyanakkor térképző erejük is van, a hidegebb színeket távolabbinak, a melegebb színeket közelebbinek érezzük. A „hőfokkontraszt” hatása rendkívűl expresszív.

Van Gogh: Gabonaföld ciprusokkal

3. Hideg-meleg kontraszt

I/4. KOMPLEMENTER KONTRASZT

A színkörben egymással átlósan szemben elhelyezkedő színeket használunk, pl. sárgát és kéket. Hatása eleven, feszült. A komplementer színek ellentétesek, de kölcsönösen megkövetelik egymás létét, egymás mellett nagyobb világtóerőre kapnak, keverékükben pedig szürkévé semlegesítik egymást, akárcsak a tűz és víz.

A komplementer pároknak megvan a maga különlegessége:
A sárga-ibolya nem csak a komplementer kontrasztot tartalmazza, hanem erőteljes világos-sötét ellentétet, (fény-árnyék kontrasztot) is.
A vörösesnarancs-kékeszöld színpár nem csak komplementer, de benne mutatkozik meg a hideg-meleg kontraszt legnagyobb ereje.
A vörös-zöld színek komplementerek, egyforma világosak, és fényértékük is egyforma.

Van Gogh: Terasz éjjel

4. Komplementer kontraszt

I/5. SZIMULTÁN KONTRASZT

Szimultán kontrasztnak azt a jelenséget nevezzük, amikor a szemünk valamilyen szín megpillantásakor automatikusan, egyidejűleg megköveteli a komplementer szín jelenlétét, ha pedig nincs jelen, akkor öntevékenyen létrehozza azt. Az ilyen módon létrehozott komplementer szín valójában nincs jelen, csak a szemünkben keletkezett színérzet. Az egyidejű látás jelensége látásunk természetéből adódik. Látásunk ugyanis teljes színkörben „gondolkodik”, és odavetíti a komplementer színpárt az adott szín mellé. Ha viszonylag nagy, tiszta felület közepére kicsi semleges szürke foltot rakunk, akkor a kis szürke folt színe, a nagy, tiszta szín komplementere felé fog eltolódni. A szimultán hatást nemcsak szürke és valamely tiszta szín közötti feszültség hozhatja létre, hanem két tiszta szín is, ha egymásnak nem komplementerei. Szimultán hatások jöhetnek létre tiszta színek között akkor is, ha a komplemeneter szín helyett egy szomszédos, tőle jobbra vagy balra fekvő színt használunk fel.

5.Szimultán kontraszt

Számos optikai trükköt, vizuális illúziót erre a hatásra (is) építenek.

Hová lépjek? Bárhová, a felület teljesen sík.

Segítség! Közelít a folyosó!?!

A középső szalag teljesen egytónusú

A két "X" azonos árnyalatú!!!

A színes alapon lévő téglalapok azonos méretűek.

I/6. MINŐSÉGI KONTRASZT

A ragyogó, telt és a tompa, tört színek ellentétéből születik meg.

Minőségen a színek telítettségi, más néven tisztasági fokát értjük, vagyis, hogy mennyi az adott színben a szürke aránya. (Lásd. színgömb) A színeket 4 féle módon lehet megtörni. Ha feketét, ha fehéret, ha szürkét illetve ha a komplementerjét . A tompa színek, különösen a szürkék, az őket körülvevő világító színekből táplálkozva élnek.

6. Minőségi kontraszt

Monokróm minőségi kontraszt

I/7. MENNYISÉGI KONTRASZT

A mennyiségi kontraszt két vagy több színfolt méretviszonyaira vonatkozik. A sok/kevés, kicsi/nagy ellentétpár ez. Egy szín hatóerejét meghatározza a színfolt mérete és a szín világítóereje. A világosabb színek intenzívebbnek tűnnek, mint a sötétebbek. A színek közötti fényarányokat először Goethe határozta meg, szerinte a sárga:narancs:vörös:ibolya:kék:zöld fényértékei úgy aránylanak egymáshoz, mint a 9:8:6:3:4:6.

A komplementer színpárok értékei pedig így alakulnak:

sárga:ibolya=9:3=3:1

narancs:kék=8:4=2:1

vörös:zöld=6:6=1:1.

Ezek a számok a színek dominanciáját mutatják, reciprok módon, vagyis ha egy felületen például sárga és ibolyaszínt használunk, akkor a harmónikus látványhoz ¼ rész sárgát és ¾ rész ibolyát kell alkalmaznunk.

Hasonló módon hozhatjuk egymással kapcsolatba az összes többi színt is.