Az előző részekben már megismertük a színkört, és beszéltünk arról, hogy a színharmónia két vagy több szín közös hatása. Azt is tudjuk már, hogy a színkör törvényszerűségeinek ismeretével létrehozhatunk harmónikus „akkordokat” színcsoportokat.
Most pedig megnézzük, hogy a gyakorlatban hogyan történik mindez.
A színkompozíció elkészítése tehát nem más, mint az egymáshoz illő színek, s azok árnyalatának, illetve telítettségének kiválasztása.
I: SZÍNKONTRASZTOK
A színkontrasztok elméletét Johannes Itten alkotta meg, aki a Bauhaus mestere volt majd később a zürichi iparművészeti iskola tanára. A Színek művészete c. könyve ma is alapműnek számít. (Mindenkinek sok szeretettel ajánlom!)
Kontrasztról akkor beszélünk, ha két vagy több szín között szembeszökő különbségek állapíthatóak meg, pl. világos/sötét, hideg/meleg. Hét kontraszt típust különböztetünk meg.
I/1. MAGÁBANVALÓ-SZÍN KONTRASZT
A legegyszerűbb a hét kontraszt közül. Legalább 3 egymástól határozottan elütő szín. Hatása: harsogó, eleven, határozott. A legerőteljesebben a elsődleges színek használatánál hat. Hatásának ereje egyre csökken, ahogy másodlagos, harmadlagos stb. színeket használunk.A színkörben három színt kiválasztunk, egy egyenlő oldalú háromszög mentén. |
1. Magábanvaló-szín kontraszt |
I/2. FÉNY-ÁRNYÉK KONTRASZT
Világosság és sötétség, fény és árnyék. A két végpont a fehér és a fekete, e kettő között terül el a szürke tónusok és színek sokasága. Ugyanezek a tónusok természetesen bármely szín esetében előállíthatóak. Hatása: ellentétes.
Vasarely: Zebrák |
Szürke tónusok |
2. Fény-árnyék kontraszt |
I/3. HIDEG-MELEG KONTRASZT
Nagyon
sok kísérlet igazolta, hogy a hideg ill. meleg színek alkalmazása az emberekben
más-más hőérzetet kelt. A legmelegebb szín a vörösesnarancs, a leghidegebb a
kékeszöld. A sárga, narancs, vörös színeket melegnek, a kék, kékeszöld, ibolya
színeket hidegnek nevezzük.
Ez
azonban sokszor csalóka, mert a hideg ill meleg érzetünk attól is függ, hogy
hidegebb vagy melegebb színekkel állnak kontraszt hatásban. A hideg vagy meleg
színeknek ugyanakkor térképző erejük is van, a hidegebb színeket távolabbinak,
a melegebb színeket közelebbinek érezzük. A „hőfokkontraszt” hatása rendkívűl
expresszív.
Van Gogh: Gabonaföld ciprusokkal |
3. Hideg-meleg kontraszt |
I/4. KOMPLEMENTER KONTRASZT
A színkörben egymással átlósan szemben elhelyezkedő színeket használunk, pl. sárgát és kéket. Hatása eleven, feszült. A komplementer színek ellentétesek, de kölcsönösen megkövetelik egymás létét, egymás mellett nagyobb világtóerőre kapnak, keverékükben pedig szürkévé semlegesítik egymást, akárcsak a tűz és víz.
A komplementer pároknak megvan a maga különlegessége:
A sárga-ibolya nem csak a komplementer kontrasztot tartalmazza, hanem erőteljes világos-sötét ellentétet, (fény-árnyék kontrasztot) is.
A vörösesnarancs-kékeszöld színpár nem csak komplementer, de benne mutatkozik meg a hideg-meleg kontraszt legnagyobb ereje.
A vörös-zöld színek komplementerek, egyforma világosak, és fényértékük is egyforma.
A sárga-ibolya nem csak a komplementer kontrasztot tartalmazza, hanem erőteljes világos-sötét ellentétet, (fény-árnyék kontrasztot) is.
A vörösesnarancs-kékeszöld színpár nem csak komplementer, de benne mutatkozik meg a hideg-meleg kontraszt legnagyobb ereje.
A vörös-zöld színek komplementerek, egyforma világosak, és fényértékük is egyforma.
Van Gogh: Terasz éjjel |
4. Komplementer kontraszt
I/5.
SZIMULTÁN KONTRASZT
Szimultán kontrasztnak azt a jelenséget
nevezzük, amikor a szemünk valamilyen szín megpillantásakor automatikusan, egyidejűleg megköveteli a komplementer szín jelenlétét,
ha pedig nincs jelen, akkor öntevékenyen létrehozza azt. Az ilyen módon
létrehozott komplementer szín valójában nincs jelen, csak a szemünkben
keletkezett színérzet. Az
egyidejű látás jelensége látásunk természetéből adódik. Látásunk ugyanis teljes
színkörben „gondolkodik”, és odavetíti a komplementer színpárt az adott szín
mellé. Ha viszonylag nagy, tiszta felület közepére kicsi semleges szürke foltot
rakunk, akkor a kis szürke folt színe, a nagy, tiszta szín komplementere felé
fog eltolódni. A szimultán hatást nemcsak szürke és valamely tiszta szín
közötti feszültség hozhatja létre, hanem két tiszta szín is, ha egymásnak nem
komplementerei. Szimultán hatások jöhetnek létre tiszta színek között akkor is,
ha a komplemeneter szín helyett egy szomszédos, tőle jobbra vagy balra fekvő
színt használunk fel.
5.Szimultán kontraszt
Számos
optikai trükköt, vizuális illúziót erre
a hatásra (is) építenek.
Hová lépjek? Bárhová, a felület teljesen sík.
Segítség! Közelít a folyosó!?!
A középső szalag teljesen egytónusú
A két "X" azonos árnyalatú!!!
A színes alapon lévő téglalapok azonos méretűek.
I/6.
MINŐSÉGI KONTRASZT
A ragyogó,
telt és a tompa, tört színek ellentétéből születik meg.
Minőségen
a színek telítettségi, más néven tisztasági fokát értjük, vagyis, hogy mennyi
az adott színben a szürke aránya. (Lásd.
színgömb) A színeket 4 féle módon lehet megtörni. Ha feketét, ha fehéret,
ha szürkét illetve ha a komplementerjét . A tompa színek, különösen a szürkék,
az őket körülvevő világító színekből táplálkozva élnek.
6. Minőségi kontraszt
I/7.
MENNYISÉGI KONTRASZT
A
mennyiségi kontraszt két vagy több színfolt méretviszonyaira vonatkozik. A
sok/kevés, kicsi/nagy ellentétpár ez. Egy szín hatóerejét meghatározza a
színfolt mérete és a szín világítóereje. A világosabb színek intenzívebbnek
tűnnek, mint a sötétebbek. A színek közötti fényarányokat először Goethe
határozta meg, szerinte a sárga:narancs:vörös:ibolya:kék:zöld fényértékei úgy
aránylanak egymáshoz, mint a 9:8:6:3:4:6.
A
komplementer színpárok értékei pedig így alakulnak:
sárga:ibolya=9:3=3:1
narancs:kék=8:4=2:1
vörös:zöld=6:6=1:1.
Ezek
a számok a színek dominanciáját mutatják, reciprok módon, vagyis ha egy
felületen például sárga és ibolyaszínt használunk, akkor a harmónikus
látványhoz ¼ rész sárgát és ¾ rész
ibolyát kell alkalmaznunk.
Hasonló
módon hozhatjuk egymással kapcsolatba az összes többi színt is.
Matiss: Ikarus
Az első rendbeli és második rendbeli színek harmonikus méretarányai
sárga : narancs : vörös : ibolya : kék : zöld
9 : 8 : 6 : 3 : 4 : 6
Folyt. köv.Színösszhangzattan
Kapcsolódó tartalmak: SZÍNKEVERÉS KEZDŐKNEK 1. RÉSZ SZÍNKEVERÉS KÖZÉPHALADÓKNAK 2. RÉSZ SZÍNKEVERÉS HALADÓKNAK 3. RÉSZ |