KÓKUSZOLAJ – MÍTOSZOK ÉS TÉNYEK 1. RÉSZ

Vannak, akik úgy tekintenek a kókuszolajra, mint egy csodaszerre, az egészséges élet egyik nélkülözhetetlen elixírjére, ami gyógyírként hat számos betegségre. Remek fogyókúrás szerként tartják számon, és még számtalan felhasználási módja ismert. A másik tábor szerint a kókuszzsír 91 %-os telített zsírsav tartalma ijesztő és egészen biztosan nem szolgálja az egészséget. Tény, hogy a kókuszolaj tényleg rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik és hatékony szer, esetenként medicina tud lenni számos esetben, de nem mindegy, hogy mikor, milyen célra, milyen fajtát választunk. Az sem mindegy, hogy az olajat milyen módszerrel dolgozzák fel.

A kókuszolajat hívják még kókuszzsírnak vagy kókuszvajnak is. Ennek az az oka, hogy a kókuszzsír viszonylag alacsony hőfokon olvad, 24 C fok alatt szilárd, felette már folyékony halmazállapotú.

A kókuszolajat a kókuszpálma gyümölcséből a kókuszdió szárított illetve nem szárított (feldolgozás módjától függ) húsából nyerik ki. Rendkívül sokrétű a felhasználása, gasztronómiai, kozmetikai, orvosi és ipari célokra is használják.

Alapvetően megkülönböztetjük a FINOMÍTOTT illetve FINOMÍTATLAN olajat.

A kókuszolajjal kapcsolatban azonban annyiféle kifejezéssel és meghatározással találkozhatunk, hogy nem árt egy kis összefoglaló, mi mit is takar pontosan

A FINOMÍTATLAN olajokat is két csoportra oszthatjuk, a hidegen sajtolt olajra és az ún. szűz kókuszolajra.

Mind a hidegen sajtolt olajat, mind a szűz olajat friss kókuszhúsból, kókusztejből állítják elő.

Nem vetik alá a nyers kókusz húsát szárítási eljárásoknak, ezért nedves eljárásnak is nevezik. Semmilyen kémiai kezelést nem alkalmaznak a kinyerési eljárás során. A kókuszdiók legfeljebb 20 hónaposak lehetnek, a termés kora ugyanis nagyban befolyásolja a feldolgozás hatékonyságát és a végtermék minőségét. Ebben az esetben egy olajból és vízből álló emulziót nyernek ki a kókuszból. A következő fázisban különválasztják a vizet és az olajat. Manapság ez speciális centrifugákkal történik. A nedves kivonási eljárás során 10-15 %-kal kevesebb a hozam a száraz eljáráshoz képest, és  maga az eljárás költségesebb, mivel magasabbak a beruházási és üzemeltetési költségek.

1. HIDEGEN SAJTOLT KÓKUSZOLAJ:

Mechanikus úton préselt, a legegészségesebb, legtisztább olaj. Rendkívül kellemes aromájú és édes kókusz illatú. Semmilyen hőkezelésen, vagy egyéb eljáráson sem esik át, szerkezete nem módosul, ezért minden pozitív tulajdonságát megtartja. Kiváló minőségű olaj.

2. SZŰZ KÓKUSZOLAJ

Ugyancsak mechanikus úton préselik, egy kíméletes, kémiai kezelésektől mentes tisztítási eljárást követően sajtolják ki a teljesen organikus zsiradékot. Ugyancsak nem esik át semmilyen finomítási eljáráson, de a feldolgozás során a könnyebb feldolgozhatóság érdekében hőkezelést alkalmaznak. A „szűz” olaj, mint hivatalos szabvány nem létezik, a kókusziparban született megállapodás szerint azonban szűz olajnak nevezik a nyers, jó minőségű kókuszból, nedves eljárással, mechanikus úton, finomítás nélkül előállított olajat. A szűz kókuszolaj szintén kitűnő minőségű olaj.

Sokszor a hidegen sajtolt olajat és a szűz olajat szinonimaként használják, de ez így nem teljesen állja meg a helyét, mivel tudományos jelentésük mást takar.

A FINOMÍTOTT  olajból is többféle létezik, attól függően, hogy milyen a feldolgozási folyamat. A szűz kókuszolajjal szemben a finomított olajoknak soha nincsen kókuszillata és kókuszíze. Elsősorban konyhai felhasználásra ajánlott és a szappankészítés egyik fő alapanyaga is.

3. FINOMÍTOTT KÓKUSZOLAJ

A legjobb minőségű szűrt kókuszolajat a szűz kókuszolaj további feldolgozásából nyerik.

Nem hivatalos kifejezéssel „Natural” olajnak nevezik. Hivatalosan a „Pure” elnevezéssel találkozhatunk. Ebben az esetben a szűz olajat ún.RDB (Refined, Bleached, Deodorized vagyis finomított, fehérített, szagtalanított) eljárással állítják elő, melynek végtermékeként fehér színű, szagtalan és stabil szerkezetű olajat kapnak. A finomítást, szagtalanítást vízgőz eljárással végzik, vegyszerek nélkül, így az olaj megtartja eredeti jótékony tulajdonságainak legnagyobb részét. A minősége annyival gyengébb, hogy a szűz zsírban található fitonutriensek (jótékony élettani hatású anyagok) egy része a tisztítási folyamat során megsemmisül, de a zsír minősége, zsírsavprofilja és összességében élettani hatásai megegyeznek a szűz olajéval.

4. FINOMÍTOTT, HIDROGENIZÁLT KÓKUSZOLAJ

A finomított kókuszolaj jó részben nem friss kókuszból, hanem szárított koprából készül. Mivel sok szennyeződést is tartalmaz, minden esetben finomítási és szűrési eljárásoknak vetik alá. A kókuszdiót napon vagy kemencékben szárítják (innen a száraz eljárás elnevezés), majd hidraulikus présekkel magas hőfokon legtöbbször egy hexán nevű vegyszert használva extrahálják. (Extrahál – vegyszerrel kivon.)

Hogy növeljék az olaj olvadáspontját, stabilitását és eltarthatóságát megváltoztatják az olaj fizikai tulajdonságait, zsírsavtartalmát kémiai úton átalakítják. Ezt az eljárást nevezik hidrogenizálásnak. A hidrogénezett zsírok alapját mindig egy már szagtalanított, színtelenített, íztelenített olaj képezi. A folyamat során az olajhoz finom eloszlású nikkel port kevernek. A keveréket felmelegítik 150 C fokra, majd állandó keverés mellett, nagy nyomás alatt hidrogén gázt áramoltatnak át rajta. Ezáltal az olaj megkeményedik. Végül egy barna színű, kellemetlen szagú masszát kapnak, amit meg kell szabadítani a nikkeltől. Ezt szűréssel majd derítéssel távolítják el. A folyamat során egyrészt transzzsírok keletkeznek, amelyek köztudottan rendkívűl károsak az emberi szervezetre. (Szív-, és érrendszeri betegségeket, cukorbetegséget, gyulladásokat, szívinfarktust, agyvérzést, magas vérnyomást, rákot okozhatnak stb.) Másrészt a keményítés során megsemmisülnek az olaj egészségre jótékony hatást gyakorló zsírsavai is.

MINDIG TÖREKEDJÜNK ARRA, HOGY ELKERÜLJÜK A HIDROGÉNEZETT OLAJOK HASZNÁLATÁT  MIND A KOZMETIKAI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁNÁL, MIND PEDIG AZ ÉTKEZÉSI CÉLRA VALÓ FELHASZNÁLÁSNÁL!

ZSÍRSAVPROFIL ÉS ÉLETTANI HATÁSOK

A kókuszolaj nagyon magas, 91-92%-os telített zsírsav tartalommal rendelkezik. Sokáig vezető tudósok és kutatók is azon a véleményen voltak, hogy ez a zsírsav összetétel meglehetősen ártalmas az emberi szervezetre. Mostanra már ez a vélemény gyökeresen megváltozott, mivel rájöttek, hogy telített zsírsav és telített zsírsav között is óriási különbségek lehetnek. A kókuszzsír egyedülállóan magas arányban, kb. 50%-ban tartalmaz laurinsavat, amely az anyatej egyik fő összetevője is. Ez egy közepes láncú telített zsírsav, mely gombaölő és antibakteriális hatású, jó hatással van az immunrendszerre. Az emberi szervezetben monolauránná alakul át, amelyet az többek között a herpesz,- az influenza,- a patogenikus baktériumok elpusztítására használ fel. A kókuszolajban található más közepes láncú zsírsavakkal együtt nem vesz részt a zsíranyagcserében, ennek köszönhetően nem alakul át zsírpárnává és mivel gyorsítják az anyagcserét, a szervezetet arra késztetik, hogy több energiát égessen el. Ezek a közepes láncú trigliceridek (MTC) a szénhidrátokhoz hasonlóan bomlanak le, viszont kétszer annyi energiát biztosítanak, anélkül, hogy a szénhidrátokhoz hasonlóan képesek lennének zsírként tárolódni. (Előre fogyókúrázók!!!)

EGY ÁLTALÁNOS TÉVHIT A KÓKUSZOLAJJAL KAPCSOLATBAN

Sokan a főzéshez azért használnak kókuszzsírt, merthogy az sokkal ellenállóbb más olajoknál a magas hőfokra. Ez csak részben igaz. Az igazság az, hogy 170-180 fokig a kókuszolaj zsírsav profilja teljesen stabil marad, szinte egyáltalán nem károsodik, vagyis nem oxidálódik, így nem keletkeznek sejtkárosító szabadgyökök. Ezért aztán többször is felhasználható. 180 fok feletti hőmérsékletnél már füstölni kezd. Összehasonlításul a napraforgóolaj magasabb hőfokot is bír (210 fok), zsírsavprofilja viszont már egyszeri használat után is romlik, még akkor is, ha nem éri el a kritikus hőmérsékletet.

Folyt. köv.

A következő részben szó lesz a kókuszolaj összetételéről, tulajdonságairól, alkalmazási területeiről, szinergiáiról, tárolásáról, és a kókuszolajhoz kapcsolódó kifejezések, rövidítések magyarázatáról.