Vannak,
akik úgy tekintenek a kókuszolajra, mint egy csodaszerre, az egészséges élet
egyik nélkülözhetetlen elixírjére, ami gyógyírként hat számos betegségre. Remek
fogyókúrás szerként tartják számon, és még számtalan felhasználási módja
ismert. A másik tábor szerint a kókuszzsír 91 %-os telített zsírsav tartalma
ijesztő és egészen biztosan nem szolgálja az egészséget. Tény, hogy a
kókuszolaj tényleg rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik és hatékony szer,
esetenként medicina tud lenni számos esetben, de nem mindegy, hogy mikor,
milyen célra, milyen fajtát választunk. Az sem mindegy, hogy az olajat milyen módszerrel
dolgozzák fel.
A
kókuszolajat hívják még kókuszzsírnak vagy kókuszvajnak is. Ennek az az oka,
hogy a kókuszzsír viszonylag alacsony hőfokon olvad, 24 C fok alatt szilárd,
felette már folyékony halmazállapotú.
A
kókuszolajat a kókuszpálma gyümölcséből a kókuszdió szárított illetve nem
szárított (feldolgozás módjától függ) húsából nyerik ki. Rendkívül sokrétű a
felhasználása, gasztronómiai, kozmetikai, orvosi és ipari célokra is
használják.
Alapvetően
megkülönböztetjük a FINOMÍTOTT illetve FINOMÍTATLAN olajat.
A
kókuszolajjal kapcsolatban azonban annyiféle kifejezéssel és meghatározással
találkozhatunk, hogy nem árt egy kis összefoglaló, mi mit is takar pontosan
A FINOMÍTATLAN
olajokat is két csoportra oszthatjuk, a hidegen sajtolt olajra és az ún. szűz
kókuszolajra.
Mind a
hidegen sajtolt olajat, mind a szűz olajat friss kókuszhúsból, kókusztejből
állítják elő.
Nem vetik
alá a nyers kókusz húsát szárítási eljárásoknak, ezért nedves eljárásnak is
nevezik. Semmilyen kémiai kezelést nem alkalmaznak a kinyerési eljárás során. A
kókuszdiók legfeljebb 20 hónaposak lehetnek, a termés kora ugyanis nagyban
befolyásolja a feldolgozás hatékonyságát és a végtermék minőségét. Ebben az
esetben egy olajból és vízből álló emulziót nyernek ki a kókuszból. A következő
fázisban különválasztják a vizet és az olajat. Manapság ez speciális
centrifugákkal történik. A nedves kivonási eljárás során 10-15 %-kal kevesebb a
hozam a száraz eljáráshoz képest, és
maga az eljárás költségesebb, mivel magasabbak a beruházási és
üzemeltetési költségek.
1. HIDEGEN
SAJTOLT KÓKUSZOLAJ:
Mechanikus
úton préselt, a legegészségesebb, legtisztább olaj. Rendkívül kellemes aromájú
és édes kókusz illatú. Semmilyen hőkezelésen, vagy egyéb eljáráson sem esik át,
szerkezete nem módosul, ezért minden pozitív tulajdonságát megtartja. Kiváló
minőségű olaj.
2. SZŰZ
KÓKUSZOLAJ
Ugyancsak mechanikus
úton préselik, egy kíméletes, kémiai kezelésektől mentes tisztítási eljárást
követően sajtolják ki a teljesen organikus zsiradékot. Ugyancsak nem esik át
semmilyen finomítási eljáráson, de a feldolgozás során a könnyebb
feldolgozhatóság érdekében hőkezelést alkalmaznak. A „szűz” olaj, mint
hivatalos szabvány nem létezik, a kókusziparban született megállapodás szerint
azonban szűz olajnak nevezik a nyers, jó minőségű kókuszból, nedves eljárással,
mechanikus úton, finomítás nélkül előállított olajat. A szűz kókuszolaj szintén
kitűnő minőségű olaj.
Sokszor a
hidegen sajtolt olajat és a szűz olajat szinonimaként használják, de ez így nem
teljesen állja meg a helyét, mivel tudományos jelentésük mást takar.
A
FINOMÍTOTT olajból is többféle létezik,
attól függően, hogy milyen a feldolgozási folyamat. A szűz kókuszolajjal
szemben a finomított olajoknak soha nincsen kókuszillata és kókuszíze.
Elsősorban konyhai felhasználásra ajánlott és a szappankészítés egyik fő
alapanyaga is.
3.
FINOMÍTOTT KÓKUSZOLAJ
A legjobb
minőségű szűrt kókuszolajat a szűz kókuszolaj további feldolgozásából nyerik.
Nem
hivatalos kifejezéssel „Natural” olajnak nevezik. Hivatalosan a „Pure”
elnevezéssel találkozhatunk. Ebben az esetben a szűz olajat ún.RDB (Refined,
Bleached, Deodorized vagyis finomított, fehérített, szagtalanított) eljárással állítják
elő, melynek végtermékeként fehér színű, szagtalan és stabil szerkezetű olajat
kapnak. A finomítást, szagtalanítást vízgőz eljárással végzik, vegyszerek
nélkül, így az olaj megtartja eredeti jótékony tulajdonságainak legnagyobb
részét. A minősége annyival gyengébb, hogy a szűz zsírban található
fitonutriensek (jótékony élettani hatású anyagok) egy része a tisztítási
folyamat során megsemmisül, de a zsír minősége, zsírsavprofilja és
összességében élettani hatásai megegyeznek a szűz olajéval.
4. FINOMÍTOTT,
HIDROGENIZÁLT KÓKUSZOLAJ
A
finomított kókuszolaj jó részben nem friss kókuszból, hanem szárított koprából
készül. Mivel sok szennyeződést is tartalmaz, minden esetben finomítási és
szűrési eljárásoknak vetik alá. A kókuszdiót napon vagy kemencékben szárítják
(innen a száraz eljárás elnevezés), majd hidraulikus présekkel magas hőfokon
legtöbbször egy hexán nevű vegyszert használva extrahálják. (Extrahál –
vegyszerrel kivon.)
Hogy
növeljék az olaj olvadáspontját, stabilitását és eltarthatóságát
megváltoztatják az olaj fizikai tulajdonságait, zsírsavtartalmát kémiai úton
átalakítják. Ezt az eljárást nevezik hidrogenizálásnak. A hidrogénezett zsírok
alapját mindig egy már szagtalanított, színtelenített, íztelenített olaj
képezi. A folyamat során az olajhoz finom eloszlású nikkel port kevernek. A
keveréket felmelegítik 150 C
fokra, majd állandó keverés mellett, nagy nyomás alatt hidrogén gázt
áramoltatnak át rajta. Ezáltal az olaj megkeményedik. Végül egy barna színű,
kellemetlen szagú masszát kapnak, amit meg kell szabadítani a nikkeltől. Ezt
szűréssel majd derítéssel távolítják el. A folyamat során egyrészt transzzsírok
keletkeznek, amelyek köztudottan rendkívűl károsak az emberi szervezetre. (Szív-,
és érrendszeri betegségeket, cukorbetegséget, gyulladásokat, szívinfarktust,
agyvérzést, magas vérnyomást, rákot okozhatnak stb.) Másrészt a keményítés
során megsemmisülnek az olaj egészségre jótékony hatást gyakorló zsírsavai is.
MINDIG
TÖREKEDJÜNK ARRA, HOGY ELKERÜLJÜK A HIDROGÉNEZETT OLAJOK HASZNÁLATÁT MIND A KOZMETIKAI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁNÁL,
MIND PEDIG AZ ÉTKEZÉSI CÉLRA VALÓ FELHASZNÁLÁSNÁL!
ZSÍRSAVPROFIL
ÉS ÉLETTANI HATÁSOK
A
kókuszolaj nagyon magas, 91-92%-os telített zsírsav tartalommal rendelkezik. Sokáig
vezető tudósok és kutatók is azon a véleményen voltak, hogy ez a zsírsav
összetétel meglehetősen ártalmas az emberi szervezetre. Mostanra már ez a
vélemény gyökeresen megváltozott, mivel rájöttek, hogy telített zsírsav és
telített zsírsav között is óriási különbségek lehetnek. A kókuszzsír
egyedülállóan magas arányban, kb. 50%-ban tartalmaz laurinsavat, amely az
anyatej egyik fő összetevője is. Ez egy közepes láncú telített zsírsav, mely
gombaölő és antibakteriális hatású, jó hatással van az immunrendszerre. Az
emberi szervezetben monolauránná alakul át, amelyet az többek között a
herpesz,- az influenza,- a patogenikus baktériumok elpusztítására használ fel. A
kókuszolajban található más közepes láncú zsírsavakkal együtt nem vesz részt a
zsíranyagcserében, ennek köszönhetően nem alakul át zsírpárnává és mivel
gyorsítják az anyagcserét, a szervezetet arra késztetik, hogy több energiát
égessen el. Ezek a közepes láncú trigliceridek (MTC) a szénhidrátokhoz
hasonlóan bomlanak le, viszont kétszer annyi energiát biztosítanak, anélkül,
hogy a szénhidrátokhoz hasonlóan képesek lennének zsírként tárolódni. (Előre
fogyókúrázók!!!)
EGY
ÁLTALÁNOS TÉVHIT A KÓKUSZOLAJJAL KAPCSOLATBAN
Sokan a
főzéshez azért használnak kókuszzsírt, merthogy az sokkal ellenállóbb más
olajoknál a magas hőfokra. Ez csak részben igaz. Az igazság az, hogy 170-180
fokig a kókuszolaj zsírsav profilja teljesen stabil marad, szinte egyáltalán
nem károsodik, vagyis nem oxidálódik, így nem keletkeznek sejtkárosító szabadgyökök.
Ezért aztán többször is felhasználható. 180 fok feletti hőmérsékletnél már
füstölni kezd. Összehasonlításul a napraforgóolaj magasabb hőfokot is bír (210
fok), zsírsavprofilja viszont már egyszeri használat után is romlik, még akkor
is, ha nem éri el a kritikus hőmérsékletet.
Folyt. köv.
A következő
részben szó lesz a kókuszolaj összetételéről, tulajdonságairól, alkalmazási
területeiről, szinergiáiról, tárolásáról, és a kókuszolajhoz kapcsolódó
kifejezések, rövidítések magyarázatáról.