MINDEN AMIT A SHEAVAJRÓL TUDNI ÉRDEMES 1. RÉSZ

(INCI: BUTYROSPERMUM PARKII, VITELLARIA PARADOXA)

Sokan, sokat és sokfélét írtak már a sheavajról, felhasználásáról és minden egyébről, ami a sheavajjal kapcsolatos. Védő és puhító tulajdonságai jelenleg a világ talán legnépszerűbb és legértékesebb bőrápolójává teszik ezt az anyagot. A sheavaj mára olyannyira a természetes kozmetikai készítmények egyik legfőbb alapanyagává vált, hogy nem árt ha tisztázunk és rendszerezünk néhány dolgot

SZÁRMAZÁSA:

A sheavaj származási helye a trópusi Afrika szavannás vidéke Szenegál keleti részétől egészen Ugandáig.

Fontos tudni, hogy kétféle sheafa létezik. A két fajta botanikailag is különbözik egymástól. Ezekből kétfajta minőségű sheavajat készítenek, ezt jelzi is a kétféle INCI név. Az egyik fafajta Nyugat-Afrikában terem (Ghana, Burkina Faso, Mali, Szenegál) és az ebből készített vaj szilárdabb, erősebb illatú, több vitamint és fitoszterolt tartalmaz. A Kelet-Afrikában termő fafajta terméséből készült vaj általában világosabb, illata kellemesebb. Magasabb az olefin tartalma, vagyis magasabb a folyékony részek aránya a vajban, így az krémesebb, lágyabb állagú. Alacsonyabb hőfokon olvad, kiváló a hidratáló hatása. Kisebb hozamú fajta, így általában drágább.

A sheafa dióra hasonlító terméséből préselik az immár évezredek óta gyógyításra,ápolásra és főzésre használatos zsiradékot.  Afrikában minden népcsoportnak megvan a maga elnevezése a shea fára és a sheavajra is.  A kabolik nyelvén például a sheafát eggi-oyinak, vajfának hívják. Az Európában is használatos kifejezések, mint a francia nyelvterületen a karité kifejezés,a volot nyelvből eredeztethető, míg a shea (ejtsd: „sí”) kifejezés az angol nyelvterületen terjedt el, és jelentése a Szent fa, Életfa. A shea számos szertartás, rituálé szereplője is. A shea termésének minden részét felhasználják,  a gyümölcs húsa ehető, a levelek, a gyökér, a kéreg gyógyhatású, fája és a dió héja kiváló fűtőanyag, a dióból készül a vaj. A  vajjal világítanak is illetve házaikat is vízhatlanítják vele.

A sheavaj használatával kapcsolatban találhatunk leírásokat már az ókori görög úti beszámolókban is, sőt azt is említik antik iratok, hogy Kleopátra idejében agyagkorsókban szállították az értékes olajféleséget Egyiptomba.

HOGYAN KÉSZÜL A SHEAVAJ?

Ezt a fát a mai napig nem tudják ültetni, csakis vadon nő. 15-20 évig kell várni az első termésre, de a fa akár 200 évig is elél.  Csonthéjas gyümölcse kb. 4 cm hosszú, zöld színű és zsírtartalma elérheti az 50%-ot is.

Ránk maradt egy írás a marokkói szultán követétől, amiben 1352-ben leírta, hogy hogyan készítik a berber asszonyok a sheavajat. Ez az eljárás napjainkig nem sokat változott, ma is kézműves módszerrel készül a sheavaj. A vajkészítés az asszonyok feladata. Először begyűjtik a termést, eltávolítják a gyümölcs húsát. Ezután következik a napon szárítás, majd a diókat kiválogatják, pirítják, összetörik és péppé zúzzák.. A pépet vízzel keverik és többször felfőzik, mindig tiszta vízzel. A főzés közben a zsiradék kiválik, ezt le kell merni, hűlni hagyni, majd átgyúrni.

ÖSSZETÉTELE:

A shea kb. fele-fele arányban tartalmaz telített és telítetlen zsírsavakat. A telítetlenek közül egyszeresen telített kb. 40%, többszörösen kb. 10 %.

A shea különlegességét az adja, hogy hozzávetőleg 16 %-ban tartalmaz elszappanosíthatatlan összetevőket.

Elszappanosításí indexe: 160-200

Oleinsav: 40-45 %

Sztearinsav: 40-45 %

Palmitinsav: 4-5 %

Linolsav: 5-6 %

Arachinsav: 1-2 %

Behénsav: 0,3-0,5 %

Ezen kívűl tartalmaz még: polifenolokat, amyrint, lupeolt, butyrospermolt, fitoszterolokat, közülük a legfontosabb a fahéjsav észter, A vitamin, E-vitamin, béta-karotin és allantoin. A sheavaj allantoin tartalma kiemelkedő 8-10 % között van, szemben az olívaolaj, 1-2 %-os allantoin tartalmával szemben.

Az összetétel változhat a termőhelytől, a termés minőségétől, az elkészítés módjától, a szüret idejétől, de az oleinsav és a sztearinsav dominanciája minden vajra jellemző.

FIGYELEM!!! A sheavaj latexet is tartalmaz kis mennyiségben, így az arra érzékenyeknél, vagy a mogyoró- ill. dió allergiában szenvedőknél allergiás tüneteket okozhat!!!

FIZIKAI/KÉMIAI JELLEMZŐK (finomítatlan): 
- szobahőmérsékleten szilárd, 35 fok felett folyékony
- szerkezete szilárd, zsírszerű,
- színe: a világos csontszíntől kezdődően a fehéres bézsen át, a sötétebb sárgáig,   esetenként szürkés vagy zöldesebb árnyalattal (függ a fajtától, szüret idejétől,   feldolgozás módjától, termőhelytől, termés minőségétől, az esősebb évszakokban sötétebb, a naposabb évszakokban világosabb lesz a kész sheavaj)
- sűrűsége 20 fokon 0,9, vagyis 100 gr, azaz 110 ml
-  illata: enyhén füstös.

MINŐSÉGE, MINŐSÍTÉSE:

A sheavaj minősége igen változékony. Mivel nagy részben kézimunkával készül, nagyon nehéz standardizálni. Itt ismét le kell írnom, hogy függ a fajtától, az elkészítéstől, a szüret idejétől (egy év alatt akár háromszor is szüretelhetnek), a feldolgozás módjától, a termés minőségétől, a termőhelytől, hogy a diót hogyan szárították, finomítatlan vagy sem és egy sor egyéb dologtól.

Amennyiben finomított sheavajról van szó, tudnunk kell, hogy a finomítás során veszít tápértékéből és szerkezete is átalakul. Színe a finomított sheavajnak szinte hófehér és teljesen szagtalan. A finomított változatoknál sokszor hexánt használnak az eljárás folyamán, mivel ez olcsóbb és gazdaságosabb. Ezt a sheavajat kerüljük el messziről, mivel a késztermék vegyszermaradványokat tartalmazhat. Ennél létezik egy kíméletesebb eljárás is az ún. „deguming process”, melynek során a sheavajat erős vízgőz nyomás alatt tisztítják meg illetve dezodorálják.  Ennél az eljárásnál nem veszít olyan sokat tápértékéből viszont az illata „eltávozik”, valamint magasabb lesz a víztartalma, ami segíti hidratáló hatását. Ezt a finomított változatot elsősorban szappakészítésnél és aromaterápiás készítményeknél javallott alkalmazni, ahol így az illóolajok hatása kerülhet előtérbe.

Többször is találkoztam már azzal a problémával ill. kérdéssel, hogy miért szemcsés némelyik sheavaj. Ennek a magyarázata az, hogy a sheavaj a hőérzékeny zsírok közé tartozik, hajlamos a kristályosodásra. Abban az esetben, ha a tégelybe töltésnél felolvasztották, vagy esetleg a napon megolvadt, előfordulhat, hogy szemcséssé válik a sheavaj, mivel az alkotórészei különböző hőmérsékleten szilárdulnak vissza.

A finomítatlan sheavajra vonatkozóan 2005. augusztusától egységes kereskedelmi szabvány van érvényben, ami a Nyugat-Afrikai Gazdasági és Monetáris Unió tett hivatalossá 2006. januárjától.

A kereskedelembe került sheavajat 5 különböző minőségi kategóriába sorolják.

- „A” minősítés – finomítatlan sheavaj, a feldolgozás során csak vizet adtak hozzá,

- „B” minősítés – finomított, de a finomítási eljárás során kizárólag vizet alkalmaztak,

- „C” minősítés – a feldolgozás magas hőfokon, vegyszeres eljárással történt,

- „D” minősítés – szennyeződéseket tartalmaz,

- „E” minősítés – erősen szennyezett.

Kereskedelmi forgalomba kizárólag az „A”, a „B”, és a „C” jelzéssel ellátott termékek kerülhetnek.

MEGJEGYZÉS: A sheavaj forgalmazóknál sokféle minősítő jelzővel találkozhatunk, mint bio, finomítatlan, natúr, tiszta, prémium, organikus, finomított stb. Tapasztalataim szerint azt érdemes a leginkább kideríteni, hogy vegyszerrel kezelték-e a sheavajat, illetve a szavatossági idejét nem árt tudni. Bár a sheavaj sokáig eláll, a tárolás során veszít tápanyag tartalmából. Az ideális felhasználás a gyártástól számított 1 éven belül. Azt is érdemes tudni, hogy mivel a sheafa csak vadon terem meg, tulajdonképpen a termesztés az mindig bio, az esetleges disznóság a feldolgozás során eshet meg vele.

Folyt köv.

A 2. részben szó lesz a sheavaj

- általános hatásáról,

- a bőrre gyakorolt hatásáról,

- szinergiákról,

- az alkalmazási módokról,

- tárolásról,

- biztonságról.