NÁTRIUM-HIDROXID – NaOH

Leánykori nevén marónátron, nátronlúg, lúgkő, marószóda, zsírszóda, marólúg. A nátrium-hidroxid kémiailag  egy fémhidroxid. Először 1736-ban Henri Louis Duhamel du Monceau, francia természettudós nevezte így, aki először hívta fel a figyelmet a hamuzsír és a szóda különbözőségére. A fémhidroxidok vízben jól oldódnak. A lúgos vízben a fölszabaduló hidroxidionok hatására a vizes oldat kémhatása nő, így vizes oldata nagyon erősen bázikus (lúgos), maró anyag. A lúgok a pH értékskálán a nagy pH értékű oldatok. A lúgok pH értéke 7 -14 érték közötti.

A nátrium-hidroxid fehér színű, szilárd anyag. A kereskedelemben beszerezhető granulátum, pellet és oldott formában.

ELŐÁLLÍTÁSA

A nátrium-hidroxid a természetben nem fordul elő, mesterségesen állítják elő,

legnagyobb mennyiségben kősó elektrolízisével. Szilárd NaOH az oldat bepárlásával készül.

Előállítható még fémnátriumból vízgőzzel és nátriumkarbonátból mésztejjel is. Ez utóbbi eljárással találkozhatunk régebbi szappan receptekben.

FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAI

Tehát azt már tudjuk, hogy fehér, elfolyósodó, kristályos, szilárd anyag. Vízben jól oldódó, vizes oldata erős bázis.

Oldódása erősen exoterm folyamat, vagyis hőfelszabadulással járó kémiai reakció.

Erősen nedvszívó. Oldja az alumíniumot, a cinket, az ónt és az ólmot. Nem hat a vasra, a nikkelre és a rézre sem. A levegőből felvett széndioxiddal nátriumkarbonáttá (mosószóda) alakul. Savakkal könnyen sót alkot. Ezt a tulajdonságát használjuk fel a szappan készítéskor, mert ugye emlékszünk, a szappan nem más, mint zsírsavak fémsója.

FELHASZNÁLÁS

Évente a világban millió tonnás mennyiségben állítják elő. Használják többek között a bauxit bányászatnál, a textiliparban, kőolaj finomításra, cellulóz gyártására, tisztítószerek gyártásánál és nem utolsó sorban szappanfőzésre, de fontos laborvegyszer is. Az élelmiszeriparban sav-szabályzóként és fényesítőként alkalmazzák. (Élelmiszeradalékként a kódja E-524.)

BIZTONSÁG

A szilárd vagy tömény oldatban lévő nátrium-hidroxid súlyos égési sérüléseket, maradandó sebeket valamint szembe kerülve vakságot okozhat. A híg nátrium-hidroxid oldat a bőrre kerülve síkossá teszi azt, mivel lemarja és elfolyósítja a hámréteg felső részét. Filmekből és regényekből emlékezhetünk rá, hogy az elkeseredett cselédek úgy lettek öngyilkosok, hogy lúgkövet ittak, de számos más csúnya baleset is történt, ezért aztán a 40-es években életbe lépett a lúgkőrendelet, amiben a kormány megtiltotta a nátrium-hidroxid forgalomba hozatalát.

Mivel igen veszélyes anyagról van szó, a kezelésével és felhasználásával kapcsolatos tudnivalókról és betartandó szabályokról egy külön írásban lesz szó.