A
bőr az ember legnagyobb méretű szerve. A felnőtt ember bőrének felülete 1,5-1,8
m2, súlya a testtömeg 10-12 %-a, vastagsága átlagban 2 mm. A bőr az,
ami a szervezetet elhatárolja a külvilágtól, egyben ingerfelvevő képessége
révén össze is köt a külső környezettel. Az emberi bőr szervezetünk első védelmi
vonala. Véd a FIZIKAI behatásoktól, vagyis a mechanikai károsodásoktól, megvéd
a sugárzásoktól, és véd a túlzott felmelegedéstől illetve lehűléstől. Véd a
KÉMIAI behatásoktól, a kiszáradástól illetve
a túlzott vízbeáramlástól. Véd a savak, lúgok és más mérgező anyagok károsító
hatásától. Végül véd a BIOLÓGIAI ÁRTALMAK ellen, kórokozók vagy más idegen
(mikro)organizmusok behatolása ellen.
A
BŐR FELADATAI
A
bőrnek alapvető szerepe van a szervezet HŐSZABÁLYOZÁSÁBAN, funkcionál ENERGIARAKTÁRKÉNT
ill. HŐSZIGETELŐKÉNT a zsírszöveteknek köszönhetően, bizonyos mértékben részt
vesz a légzésben, BŐRLÉGZÉS, fontos szerepe van a KIVÁLASZTÁSBAN, végül, de nem
utolsó sorban a tapintás, a hőérzet és a fájdalom ÉRZÉKSZERVE.
A
BŐR FELÉPÍTÉSE
A
bőr (derma) szerkezetileg három rétegből épül fel.
1.
A legfelső réteg a HÁM. A hámsejtek 95%-a KERANOCITA,
ezek termelik a keratint. A keratin megköti a vizet. A hámréteg alsó sejtjei
folyamatosan osztódnak és egyre kijjebb kerülnek, végül vékony szarupikkellyé alakulnak
és elhalnak. Ahogy elhalnak elveszítik víztartalmukat, így alakul ki a bőr felszínén
az elszarusodó laphám, ami folyamatosan lekopik, lehámlik. A hám alján találjuk
a melanin nevű festékanyagot termelő PIGMENTSEJTEK, amik a bőr színéért, a barnulásáért
felelősek. Ebben a rétegben helyezkednek el a BŐR PÓRUSAI is, az izzadság és
faggyúmirigyek nyílásai is.
2.
A középső réteg az IRHA. Ez a bőr
legvastagabb része. Az irha legfőképp KOLLAGÉNBŐL és ELASZTINBÓL áll. Ezek a
kötőszöveti rostok adják a bőr rugalmasságát és tartását. Az irhában
találhatóak az IDEGVÉGZŐDÉSEK és a VEREJTÉKMIRIGYEK is. Itt helyezkednek el a SZŐRTÜSZŐK és a
szőrtüszőkbe nyíló FAGYYÚMIRIGYEK.
3.
A bőr legalsó rétege a BŐRALJA, a bőr alatti
kötőszövet. Ez kapcsolja a bőrt az alatta lévő izomhoz vagy csonthoz. A bőralja
főként ZSÍRSZÖVETEKBŐL áll. A zsírszövet tápanyagraktár, szerepe van a
hőszigetelésben és mechanikai védelmet
nyújt. Mennyisége függ a kortól, nemtől, életmódtól és öröklött
hajlamoktól. Ide hízunk és innen fogyunk.
Kozmetikai
szempontból a bőr felszívó képessége a legfontosabb. Még mindig kevesen tudják,
hogy a MÉREGANYAGOK FELSZÍVÓDÁSA A BŐRÖN ÁT
50-70%-KAL !!! NAGYOBB, MINT AZ EMÉSZTŐRENDSZEREN KERESZTÜL!
Amikor
valamit megeszünk, a táplálék keresztül vándorol a tápcsatornán, a nyálban és a
gyomorban lévő enzimek segítik a lebontást és a méreganyagok a kiválasztódás
során ki tudnak ürülni a szervezetből.
Ezzel
ellentétben a bőrünkre kent káros anyagok a bőr pórusain keresztül felszívódva
egyenesen a véráramba kerülnek mindenféle szűrés nélkül, és mivel általában nem
találkoznak lebontó enzimekkel, a vérkeringéssel a LÉTfontosságú szervekbe
jutva ott eredeti állapotukban felhalmozódnak. A felhalmozódott méreganyagok a
későbbiekben súlyos betegségeket,
akár rákot, autoimmun betegségeket, májkárosodást, vesekárosodást agyi
elváltozásokat és idegrendszeri problémákat is okozhatnak
Egyes vizsgálatok szerint a napi szinten használt
kozmetikai cikkekből, szappanokból, krémekből, tusfürdőkből, fogkrémekből,
testápoló szerekből akár évi 2-3 kg !!! káros anyag is
bekerülhet a szervezetünkbe. Arról nem beszélve, hogy azt még csak nem is nem
vizsgálták (vagy nem hozták nyilvánosságra), hogy a különböző vegyületek
keveredése milyen kölcsönhatásokat eredményez a testünkben és a vegyületek
együttes hatása sem tisztázott.
Egy, a kétezres évek eleji kutatás szerint csak a
kozmetikai- és tisztítószerek által több, mint
10 000 féle vegyülettel találkozhatunk
életünk során. Egy felnőtt ember átlagosan 126 féle
vegyi anyaggal kerül kapcsolatba NAPONTA!!! a saját
testének és környezetének tisztítása, ápolása közben.
Eddig a kozmetikumokban és tisztítószerekben
alkalmazott közel 3000 vizsgált vegyületből,
csaknem 900-ról már biztosan kiderült, hogy
mérgező.
MI A MEGOLDÁS?
Habár a gyártók számára kötelező a termék
címkéjén feltüntetni az összetevőket, ezek a legtöbb ember számára a
leggyakrabban semmitmondó adatok csupán. Az, hogy valami „bio”, „organic” vagy „natur”
jelöléssel van ellátva ugyancsak nem jelent semmit, mivel gyakori reklámfogás,
hogy egy-egy biológiai összetevőt kiemelve próbálják meg eladni a terméket, ami
emellett számos mesterséges/kártékony összetevőt is tartalmazhat. Ugyancsak ne
bízzunk a „hypoallergen”, a „bőrgyógyászok által tesztelt” feliratokban sem!
1. Tehát az egyik
lehetőség, hogy nagyon alaposan tanulmányozzuk az összetevőket. (Ma már az
interneten jó néhány hatóanyag elemző programot találhatunk.) Fontos, hogy a
címkéken az összetevőket a termékben található mennyiségük sorrendjében
kötelező feltüntetni. Sajnos előfordul, hogy az alapos elemzéssel sem tudunk a
végére járni a dolgoknak, mert például a szintetikus illatanyagokat elég a „parfume”
jelzéssel feltüntetni, de ez semmilyen
felvilágosítást nem ad arra vonatkozólag, hogy milyen allergén komponenseket
tartalmaz.
2. A kozmetikai és
tisztítószereinket magunk állítjuk elő. Egy kis bibi itt is van, ugyanis
önmagában nem elég, hogy természetes olajokat, vajakat, illóolajokat,
színezékeket vásárolunk és használunk. Ugyanis a feltűnően olcsó termékeknél
gyakori, hogy a gyártási folyamat során használnak vegyszereket!!! Tehát ha
igazán vegyszermentes terméket szeretnénk előállítani, akkor biztos
információval kell rendelkeznünk arra vonatkozólag is, hogy az adott anyag
milyen feldolgozási folyamaton esett át.
LEGGYAKORIBB MÉRGEZŐ ANYAGOK A KOZMETIKUMOKBAN
Most csak egy (nem teljes körű) felsorolás
következik. A későbbiekben részletesen foglalkozni fogok egy-egy anyag
tulajdonságaival, és hogy milyen termékfélékben találkozhatunk az adott összetevővel.
MINDENKÉPPEN TANÁCSOS KERÜLNI: ftalátok,
parabének, formaldehid, triklozán, propilén glikolok (PEG-ek, emulgáló szerek),
vegyi fényvédők, szintetikus színezékek, szintetikus illatanyagok, nanorészecskék,
alumínium származékok, fluorid, szilikonok, BHA, BHT (szintetikus
antioxidánsok) SLS, SLES, ALES, ALS (felületaktív anyagok), DEA, MEA, TEA (a pH
érték beállítására használják), aromák, kőolajszármazékok, etilén-oxid és az
1,4-dioxán. A két utóbbit gyakran fel sem tüntetik, de a kozmetikai szerek
50%-a tartalmazza.
TANULSÁG!?
A bőrünket legalább olyan gondosan kell(ene) védenünk és
táplálnunk, mint amennyire odafigyelünk (???) az étkezésünkre!
